Út a fenntartható jövő felé hidrogénezett növényi olajjal

Mi az a HVO és a HVO100?

A HVO egy megújuló dízelüzemanyag, amelyet különböző zsírok és növényi olajok hidrogénezésével és hidrokrakkolásával állítanak elő. Az alapanyagok közé tartozhat a repceolaj, a hulladék étolaj és az állati zsírok. A biodízel neve tiszta formában a HVO100, ami nem a HVO és a dízel keverékét takarja. Kén-, oxigén- és aromás szénhidrogénektől mentes, fenntartható és környezetbarát alternatívája a fosszilis gázolajnak. Kilogrammonként magasabb fűtőértékkel rendelkezik, mint a fosszilis gázolaj. A HVO-gyártási folyamat magában foglalja a zsírok vagy olajok hidrogénezését, amely során hidrogén hozzáadásával felbontják a kettős kötéseket, majd hidrodeoxigenálás és/vagy dekarboxilezés következik az alapanyagból az oxigén eltávolítása érdekében, olyan paraffinos szénhidrogéneket előállítva, amelyek megfelelnek a meghatározott üzemanyag-szabványoknak. Ez a fejlett gyártási folyamat lehetővé teszi, hogy a fosszilis gázolajhoz hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkező üzemanyagot állítsanak elő. Ezáltal az új üzemanyag módosítás nélkül kompatibilis lesz a meglévő modern motorokkal – minden Euro 6-os és a legtöbb Euro 5-ös motor működhet a használatával, ugyanakkor ezt minden esetben tisztázni kell a gyártóval.

Kisebb karbonlábnyom és kipufogógáz-kibocsátás a hidrogénezett növényi olajjal

A HVO100 arról ismert, hogy az életciklusa során a hagyományos gázolajhoz képest akár 90%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Emellett csökkenti az egyéb kibocsátásokat és a nyersanyagok jelenlétét, például a szén-monoxidot, a nitrogén-oxidokat és a részecskéket, így a levegőminőségre gyakorolt hatás szempontjából sokkal tisztább alternatívát jelent.

• Jó hidegindítási tulajdonságok
  A HVO még alacsony hőmérsékleten is jó teljesítményt nyújt, ami kulcsfontosságú a hidegebb éghajlaton üzemelő járművek esetében. Néhány bioüzemanyaggal ellentétben, amelyek hideg körülmények között zselésedhetnek vagy gyantásodhatnak, a HVO a hidegben is szabadon áramlik, biztosítva a motor megbízható indítását és működését.
• Kompatibilis a dízelmotorokkal
  A HVO szabadon használható a dízelmotorokkal, azok átalakítása nélkül. A meglévő infrastruktúrával és járműparkkal való kompatibilitás vonzóvá teszi az azonnali bevezetés lehetőségét, felülírva a költséges motorfelújítások vagy új járművek beszerzésének szükségességét.
• Megújíthatóság
  A megújuló erőforrásokból, például növényi olajokból, hulladék étolajból és állati zsírokból előállított HVO fenntartható üzemanyag. A hulladékból és maradékanyagokból történő előállítása a hulladékcsökkentés és az erőforrás-hatékonyság elemét is hozzáteszi a környezetvédelmi jellemzőkhöz.
• Sokoldalúság
  A HVO használható tiszta formában (HVO100) vagy hagyományos gázolajjal különböző arányban keverve, például HVO25, HVO33 vagy HVO50 formájában. Ez a fajta sokoldalúság lehetővé teszi a rugalmas felhasználást a különböző igények és szabályozási környezetek között, megkönnyítve a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást.
• Egyszerű bevezetés
  Sok telephelyen a prémium dízelszivattyúk lecserélhetők HVO100 szivattyúkra, így nincs szükség új infrastruktúrára az állomásokon.
• Hosszabb eltarthatóság és tárolási stabilitás
  A hagyományos biodízelhez, más néven a zsírsav-metilészterekhez képest a HVO jobb tárolási stabilitást mutat, ami idővel megakadályozhatja az olyan problémákat, mint az oxidáció és az üledékképződés. Mindez megbízhatóbb választássá teszi a hosszú távú tárolásra és a különböző üzemanyag-ellátási láncokban való felhasználásra.

…és milyen kihívásokat tartogat a HVO a mobilitási szektor számára?

Bár a hidrogénezett növényi olaj (HVO) jelentős környezeti és működési előnyökkel jár, nem mentesül a kihívásoktól, különösen a költségek és a hatósági engedélyek terén. A HVO előállítása általában drágább, mint a fosszilis dízel vagy akár más bioüzemanyagok, például a zsírsav-metilészterek előállítása. A magasabb költség nagyrészt a szükséges összetett feldolgozásnak köszönhető, beleértve a zsírok és olajok hidrogénezését és hidrokrakkolását, ami szintén magas tőkebefektetést igényel a feldolgozó létesítmények szintjén. Ezen túlmenően a HVO100 ára meglehetősen változó, az alapanyagok elérhetőségétől és költségétől függően, amely a globális mezőgazdasági piac ingadozásainak van kitéve.

A szabályozási oldalon a HVO-nak szigorú tanúsítványoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy a különböző piacokon engedélyezzék a használatát. Minden országnak vagy régiónak egyedi tanúsítványai lehetnek, amelyek megszabják a megújuló dízelüzemanyagok, például a HVO keverési arányát és használatát, ami átfogó vizsgálati folyamatokat tesz szükségessé a megfelelőség biztosítása érdekében. Ez késleltetheti a piacra lépést és növelheti a költségeket, ami tovább nehezíti a HVO mint fenntartható alternatív üzemanyag széles körű elterjedését. Az a tény azonban, hogy a HVO mentesül a CO2-vel összefüggő áremelkedések alól, fokozhatja a biodízel előnyben részesítését.

Táguló horizont: A HVO piaci térnyerése Európában

A HVO már több európai piacon is jelentősen elterjedt, mindenütt egyedi fejlesztések révén.

• Finnországban a Neste első finomítójának 2007-es megnyitásával kezdődött, amely az országot a HVO-gyártás úttörőjévé tette.
• Svédország követte a példáját, kihasználva hazai erőforrásait, mint például a tallolajat, hogy növelje HVO-képességeit, így ma már a megújuló dízel innovatív felhasználásáról ismert.
• Nagy-Britannia is aktívan vesz részt a HVO-piacon, és a HVO-felhasználás növelésével a közlekedési kibocsátás csökkentésére összpontosít.
• 2024 tavaszától Németországban a benzinkutakon paraffinüzemű HVO gázolajat lehet árusítani.
• Spanyolországban a Repsol saját finomítóba fektetett be az ország déli részén, és már mintegy 300 HVO-töltőállomással rendelkezik.
• Olaszországban az Eni széles körben népszerűsíti a HVO-t, a piac nagy részét a két finomítójuk látja el, és a termék ára alacsonyabb, mint a fosszilis dízelé.